Polgári és gazdasági jog
Cégbíróságok
Büntetőjog
Környezetvédelem
Versenytanács
Választottbíróság
Alkotmánybíróság
EU
Közigazgatási jog
 
Statisztikák
Címlisták
Rendezvények
Hírek
Álláshirdetés
BDT Online nyitólap
 

Tartalomjegyzék > 2004. január  

Elvi állásfoglalások    
Ítélôtáblák elvi állásfoglalásai   7
Megyei bíróságok elvi állásfoglalásai    
Eseti döntések    
Ítélôtáblák eseti döntései 1-12. jogeset 11
Megyei bíróságok eseti döntései 1-4. jogeset 40


Tartalom részletezés

Ítélôtáblák elvi állásfoglalásai

Szegedi Ítélôtábla Polgári Kollégiuma 1/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
A Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában a személyhez fûzôdô jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított pernek az minôsül, amelyben a sérelmet szenvedett fél a Ptk. 84. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott valamely igényét érvényesíti. A per ilyen esetben akkor is a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, ha a fél ezen igényén kívül vagyoni és/vagy nem vagyoni kárát is követeli.
Ha azonban a sérelmet szenvedett fél a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontjára utalással a polgári jogi felelôsség általános szabályai szerint kizárólag vagyoni kárát és/vagy nem vagyoni kárát érvényesíti, a per a Pp. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagyonjogi pernek minôsül.

Szegedi Ítélôtábla Polgári Kollégiuma 2/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
I. Amennyiben a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a megyei bíróság jár el elsôfokú bíróságként, a fellebbezés elbírálása során - a Pp. 28. §-ában szabályozott kivételtôl eltekintve - azt kell megállapítani, hogy a megyei bíróság lényeges eljárási szabálysértést követett el, és az elsô fokon hozott határozatát hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezô végzésben a másodfokú bíróság elrendeli a keresetlevél (az ügy) áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô elsôfokú bírósághoz, és ezt az elsôfokú bíróságot utasítja az eljárás lefolytatására.
II. Az elsô fokú határozat hatályon kívül helyezése mellett az áttételrôl a per megszüntetése nélkül kell rendelkezni.

Ítélôtáblák eseti döntései

1. Árvízvédelemre irányuló közhatalmi tevékenység során okozott kárért fennálló felelôsség és szükséghelyzetben okozott kár elhatárolási kérdései.
2. I. A felek a szerzôdés megkötésénél együttmûködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerzôdéskötést megelôzôen tájékoztatniuk kell egymást a szerzôdést érintô minden lényeges körülményrôl. A fél által aláírt szerzôdésbôl egyértelmûen megállapítható körülményekrôl azonban a másik fél nem köteles külön tájékoztatást adni erre irányuló kifejezett szerzôdési kikötés hiányában.
II. Az a fél, aki az adós és a hitelintézet között létrejött kölcsönszerzôdést jelzálogadósként aláírta, nem hivatkozhat a hitelintézet kártérítési felelôsségének megállapításaként arra, hogy a szerzôdés megkötésénél nem kötötték ki vagyonbiztosítási szerzôdés kötelezettségét. A szerzôdô felek tájékoztatási kötelezettsége nem terjed ki olyan tényekre, amelyrôl a fél a szerzôdésbôl meggyôzôdhet.
3. A szokásos szerzôdési gyakorlattól, a szerzôdésre vonatkozó rendelkezésektôl lényegesen vagy valamely a felek között korábban alkalmazott kikötéstôl eltérô általános szerzôdési feltétel csak akkor válik a szerzôdés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követôen - kifejezetten elfogadta.
4. Magánszemélyek is megállapodhatnak az ügyleti kamat után kamat fizetésében (kamatos kamatra vonatkozó kikötés).
A feleknek azonban kifejezetten meg kell állapodniuk abban, hogy az adós a lejárt kamatok után is további ügyleti kamatokat tartozik fizetni.
5. I. A csôd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bekezdésében biztosított szerzôdésmegtámadási jog anyagi jogi jogintézmény, a 90 napos keresetindítási határidô ezért anyagi jogi határidô, számítása tekintetében a Ptké. 3. és 4. §-ai az irányadóak. Az anyagi jogi határidô vagy elévülési, vagy jogvesztô határidô; jogvesztô akkor, ha ezt a jogszabály kifejezetten kimondja, vagy egyéb rendelkezéseibôl egyértelmûen következik. A Cstv. 40. § (1) bekezdése szerinti megtámadási határidô elévülési természetû, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs, azonban alkalmazni kell az elévülés nyugvására (félbeszakadására) vonatkozó szabályokat. A keresetindításra nyitva álló elévülési határidô elmulasztása esetében a bíróság az elévülést hivatalból nem észlelheti, és az ügy érdemében ítélettel kell határozni.
II. A Cstv. 40. § (1) bekezdés b) pontban írt megtámadási ok objektív, megdönthetetlen törvényi vélelmet állít fel: a felek jó- vagy rosszhiszemûségétôl függetlenül a feltûnôen aránytalan juttatás a felszámolás alá kerülô adós esetében vagyonkimentést (fedezetelvonást) vélelmez, emiatt az ilyen ügylet érvénytelen. A c) pont szerinti megtámadási ok ettôl abban különbözik, hogy kifejezetten a hitelezôk kijátszását célozza, tehát szubjektív-felelôsségi, csalárdságot feltételezô (turpis) jogi helyzetrôl van szó.
III. A Cstv. 40. § (1) bekezdés szerinti eredményes megtámadás nem relatív hatálytalanságot, hanem érvénytelenséget eredményez. A relatív hatálytalan szerzôdés az arra hivatkozó jogosulttal szemben hatálytalan, és az a jogkövetkezménye, hogy a jogosult az egyébként érvényesen szerzô külsô harmadik fél tulajdonába került vagyontárgyakból hajthatja be követelését, aki ezt tûrni köteles. A relatív hatálytalanságnak nem jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, az elvont fedezet visszaszolgáltatását nem teszi lehetôvé, a relatív hatálytalanság ilyen jogkövetkezményeit sem a tárgyi jog (a Ptk., a külön szabályozást adó Cstv. vagy más jogszabály), sem pedig az elmélet nem ismeri. A szerzôdés eredményes megtámadásának szándékolt kihatása az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával érhetô el.
IV. A „perbizomány” a magyar eljárási jogban általában nem ismert, a külön törvény - a Cstv. 40. § - kivételes rendelkezésként mégis arra jogosítja fel a felszámolót, hogy felperesként a saját nevében, de mást (az adóst, illetve végsô soron a hitelezôket) megilletô követelést érvényesíthessen. A külön anyagi jogi igényérvényesítéshez igazodnak a speciális eljárási alanyi pozíciók, és teszik lehetôvé az alperesek között az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását.
6. Amennyiben az adós az ôt megilletô vételár-követelésrôl általa is tudottan nem létezô részvények átruházása fejében lemond, a részvényvásárlás színlelt, ezért semmis ügylet, a követeléselengedô jognyilatkozat pedig alkalmas arra, hogy az adós vagyonát - a követelés elengedése miatt - a hitelezôk kijátszása folytán csökkentse [Cstv. 40. § (1) bek. c) pont].
Az érvénytelen elengedô jognyilatkozat jogkövetkezménye az, hogy az eredeti vételártartozás feléled, és a hiányzó összeget a kötelezettnek az adós részére meg kell fizetnie.
 7. A felszámolási eljárás során ingatlan értékesítésére vonatkozó szerzôdés ellenjegyzésével megbízott ügyvéd munkadíja felszámolási költségnek minôsül. A teljesítési segéd költségének és a felszámolási költségnek elhatárolása.
 8. A már megindult peres eljárásban a felek személyében változás csak a Pp. 61-64. § szabályainak figyelembevételével lehetséges. A bíróság nem hozhat olyan végzést, amelyben a pert megindító felperest átminôsíti alperessé és a perben addig nem szereplô szervezetet felperesként jelöli.
 9. Az Országgyûlés nem költségvetési szerv, ezért nem minôsül jogi személynek és perbeli jogképességgel sem rendelkezik.
10. A végelszámolás jogerôs befejezésével a végelszámolás alatt álló cég jogutód nélkül megszûnik, a cég törlésével megszûnik a perbeli jogképessége. A cégjegyzékbôl törölt cég ellen indított perben a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani.
11. A perújítással élô fél nem köteles bizonyítani, elegendô valószínûsítenie azt a tényt, hogy a perújítás okáról mikor szerzett tudomást. A perújított fél azonban bizonyíthatja, hogy a perújító fél korábban szerzett tudomást a perújítás okáról, mint ahogy azt a perújítási kérelmében megjelölte. A perújítás okáról történô tudomásszerzés idôpontjának bizonyítására vonatkozó indítványok elutasítása olyan lényeges szabálysértés, amely a határozat hatályon kívül helyezésére vezethet.
12. A cégbejegyzésre vonatkozó határozat kijavításáról rendelkezô végzés ellen fellebbezésnek és nem perindításnak van helye. A kijavító végzés ellen benyújtott fellebbezés csak a kijavító végzéssel érintett rendelkezésre vonatkozhat. Nincs lehetôség a kijavító végzés elleni fellebbezés kapcsán támadni a határozat kijavítással nem érintett rendelkezéseit.

Megyei Bíróságok eseti döntései

 1. A felszámolást elrendelô végzés jogerôre emelkedése után - a közzétételig terjedô idôben sem - a hitelezô a felszámolás elrendelése iránti kérelmétôl nem állhat el, illetve a felek közösen sem kérhetik az eljárás megszüntetését. Az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet el kell utasítani.
 2. A bíróság a birtokháborítási ügyben elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása - pl. a birtokláshoz való erôsebb jogcím valószínûsítésével - várható.
 3. Nem indítható újabb lakáskiürítési per eredményesen, ha korábban az ugyanarra a felmondásra alapított lakáskiürítés iránt indult pert elállás folytán a bíróság megszüntette.
 4. Az önkormányzati bérlakás bérlôjének jogutódját (örökösét) az elôvásárlási, illetve vételi jog nem illeti meg, ha a bérlô életében ezen jogait nem gyakorolta. A bérlô részérôl az értékesítési ajánlat közlése iránti igény ilyen jogok gyakorlásának nem minôsül.
 
Kolofon Jogkövetés