Beköszöntő

Ez a hangzatosnak tetsző, mutatós szóhasználat e helyen hétköznapi információkat takar.
Mindenek előtt szerény prológja annak az elhatározásnak, miszerint a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma (továbbiakban: Kollégium) a KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. (továbbiakban: Kiadó) által nyújtott "Bírósági döntések tára" on-line szolgáltatásában jogértelmezési és jogalkalmazási gondolatokat, útmutatókat, véleményeket közvetíthetne a gyakorló jogászok - bírók, ügyvédek, "közigazgatászok" - részére. A "közvetítés" azt jelentené, hogy a megyék közigazgatási kollégiumai bírói által küldött anyagokat is feldolgozná, szerkesztené természetesen a küldő kilétének feltüntetésével.

A Kollégium és a Kiadó közös célja elősegíteni mind a közigazgatásban, mind az ítélkezésben a törvényes és egységes jogalkalmazói munkát. A közigazgatási bíráskodásnak más bírósági ügyekhez képest, éppen az a sajátossága, hogy az előtte fekvő konkrét ügy felülvizsgálatán, az abban kialakult jogvita eldöntésén túlmenően, általános iránymutató szerepet is betölt. Az alperesi képviselők gyakran jelzik, hogy várják a bíróság döntését, a bíróság jogértelmezését, jogi okfejtését, mert több azonos vagy hasonló ügyben kell még eljárniuk.

Alkotmányunk 50. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy: "A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét." E cél megvalósításáért - az 1896. évi XXVI. törvénycikk által létrehozott közigazgatási bíráskodás magyar hagyományait is folytatva és a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - az Országgyűlés a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvénnyel a rendes bíróságok szervezeti rendszerében elhelyezve, létrehozta a közigazgatási bíráskodást.

A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye állapítja meg. A közigazgatási perek 1999. január 1-jével a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak. A bíróság közigazgatási perben "egy fokon" (egy fokozatú eljárásban) ítélkezik. Fő szabályként határozata ellen nincs helye fellebbezésnek (rendes jogorvoslatnak), hanem a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelem benyújtására van lehetőség.

A közigazgatási bíráskodás lényegét tekintve ellenőrző funkció gyakorlása, amelynek során a bíróság azt vizsgálja, hogy a keresettel megtámadott közigazgatási határozatok jogszerűek-e vagy sem. Az utóbbi esetben a bíróságot elsősorban a hatályon kívül helyezés - s ha szükséges, ezzel együtt a közigazgatási hatóság új eljárásra kötelezésének - joga illeti meg. Kivételesen, a törvény által felsorolt esetekben a bíróság meg is változtathatja a közigazgatási hatóság határozatát. A közigazgatási bíráskodás eljárási rendjét a Polgári Perrendtartás szabályai állapítják meg. A Pp. XX. fejezete tartalmazza azokat a speciális eljárási rendelkezéseket, amelyek csak az ilyen tárgyú perekre vonatkoznak, kimondva azt is, hogy az I-XIV. fejezetek rendelkezéseit a XX. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A közigazgatási eljárásban részt vevő ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva keresettel kérheti a bíróságtól az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát, annak közlésétől számított harminc napon belül.

A közigazgatási bíráskodás rendkívül szerteágazó életviszonyokra, jogterületekre terjed ki, különböző fajta és típusú közigazgatási ügyekben hozott határozatok felülvizsgálatára irányul, amelyek döntő többségét peres eljárás, kisebb hányadát nem peres eljárás keretében bírálják el a Kollégium bírái.
Gyakoribb ügytípusok (ügycsoportok):
- adó-, vám-, illeték- és jövedéki ügyek,
- építési ügyben hozott közigazgatási határozatok,
- önkormányzati döntések,
- kárpótlási ügyek,
- versenyjogi határozatok,
- közbeszerzési ügyek,
- ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos határozatok,
- idegenrendészeti és menekültügyek,
- kisajátítási határozatok,
- gyám- és szociális ügyek,
- a különféle felügyeletek határozatai,
- kamarai ügyek.

A Fővárosi Bíróságra más területi és települési egységek bíróságaihoz képest jóval több kereseti kérelmet nyújtanak be, a bíróság leterheltsége nagy, az egyes ügyek az átlagosnál gyakran bonyolultabb viszonyokat tükröznek, a bíróságnak összetettebb jogalkalmazói feladatokat kell megoldania. Ez természetesen csak egy adottság és más szempontból nem jelent semmilyen megkülönböztetést más bíróságokhoz képest.

Azokat a tapasztalatokat, amelyeket munkánk során szereztünk és szerzünk, szívesen osztjuk meg az érdeklődőkkel, mint ahogy magunk is kíváncsian, szívesen vesszük más tapasztalatait.
A Kollégiumot nem vezérli semmilyen "irányítói" ambíció, még csak "elsők sem kívánunk lenni az egyenlők között", csupán a kollegiális segítő szándék az, amely motiválja ezt a kezdeményezést és jövőbeli munkánkat. Kérjük és várjuk más bíróságok döntéseit, állásfoglalásait, véleményét a "Bírósági döntések tára" on-line szolgáltatás közigazgatási tárgyú része arculatának kialakításához, formálásához, valamint az egyes számok szakmai színvonalának kialakításához, megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez.

Egy szakmai szolgáltatás tartalmát és formáját - mint minden alkotást - előbb "meg kell álmodni", majd valósággá kell váltani. Tegyük ezt közösen azok, akik szeretik a közigazgatást, a közigazgatási bíráskodást.
Az én véleményem szerint minden gondolatot, javaslatot, véleményt, álláspontot, értelmezést, okfejtést érdemes megjelentetni, amely mások számára hasznos lehet.

Mind anyagi jogi, mind eljárásjogi kérdések és válaszok megjeleníthetőek akár ítéletekben és végzésekben, akár más bírói, szakmai fórumokon születtek azok. Ítéletekben és végzésekben kialakított álláspontok közzététele esetében azonban ügyeljünk a felek személyiségi jogainak védelmére vonatkozó rendelkezések betartására.

Végezetül, de nem utolsó sorban hangsúlyozzuk, hogy a közzétett határozatok, vélemények és állásfoglalások csupán a meggyőző erejük folytán segíthetik a jogalkalmazói munkát, autentikus jogértelmezésnek nem tekinthetők.

Dr. Csiba Tibor